2014. március 19., szerda

Sikertelen hadművelet

Múlt szombatra egy tátrai jegezést terveztünk szezonzárásként Kosztán Csabi barátommal. Egy hetes kifejezetten meleg és olvadás után nem sok "területünk" maradt imádott sportunk utolsó gyakorlására. A terv a Jávor-völgy Kis-Jégvölgy mellékvölgyében lévő jegek (Marekov WI 5/5+ és Ladové dolinky WI 4) mászása volt. Szokásosan korán indultunk és értünk ki Javorinára. Innen 2,5 óra alatt már a kiszemelt völgyben voltunk a jegek alatt. Mikor kiértünk még szép napos idő volt és szélcsend ami a beszálláshoz érve gyökeresen megváltozott, elkezdett havazni és a szél is orkán erejűre fokozódott. Még ez nem is zavart volna minket, annál inkább a lavinák, melyekből több nagyobbat is sikerült látnunk és lencse végre kapnunk. A Marekov-jég nem volt megfagyva, a Ladové dolinky jegei viszont jó állapotúnak tűntek. A lavinák ellenére feljebb mentünk a Ladové dolinky irányába, ekkor egy nagyobb lavina söpört végig a völgyön, percekig ömlött a hó a jegek tetejéről, hihetetlen intenzitással, jelentő hó mennyiséget halmozott fel a jég alatt. Ez lehetetlenné tette a közelebb jutást, illetve a további lavinák kockázata is vállalhatatlan volt. Visszavonulót fújtunk és elindultunk lefelé. A havazás lejjebb havas esővé, majd esővé vált, teljesen "eláztunk" mire visszaértünk az autónkhoz. Innen egyenesen haza mentünk, Bárnában egy klassz ebéd várt minket. 

 A Kis-Jégvölgy

 A jég két oldalán ömlik a hó lefelé

 Percekig tartott erős intenzitással

Így kezdődött...

Az Európa szerte gyenge tél ellenére sikerült kihoznom a maximumot a szezonból, még ha a zárás nem is sikerült ahogy terveztük. A szezonban 19 teljes napot töltöttem jégmászással és 7 napot a másik csákányos műfaj gyakorlásával.

A folytatásban a sziklamászásé lesz a főszerep de az olvadás után szeretnék több dry-tooling mászónapot beiktatni a Felkai-völgy (Velická dolina) Örökös eső (Vecny dazd) dry-tooling falán, melyet idő közben még fix köztesekkel is elláttak, így már azt sem kell cipelni a falig. Első ízben nem hagyom abba az ezt célzó edzésmunkát sem, a sziklás edzések mellett folytatom a csákányos edzéseket is az edzőtermemben.

Stay tuned...

2014. március 12., szerda

Jégmászó hétvége a Tátra két északi völgyében

Közeleg a szezonvég és mindenképpen ki akartuk, akarjuk használni az időt és a lehetőséget, hogy jeget másszunk. Kosztán Csabi barátommal így az elmúlt hétvégére egy 2 napos túrát iktattunk be. A célpontok a Jávor-völgy Pozsonyi jege (Bratislavsky l'ad) és a Kazalnica-katlan Supersciek útjának alsó két jeges hossza voltak, az előbbi szombatra, még az utóbbi vasárnapra. A szokottnál korábban, 4-kor indultunk tőlem és 7-kor voltunk Tatranska Javorinán a parkolóban. Innen ragyogó napsütésben és szélcsendben vágtunk neki a kifejezetten hosszú felmenetnek. Korrektül kitaposott nyomban 2,5 óra alatt voltunk az Elülső-Jávor-torony (Predná Jávorova Veza) alatt lévő fahídnál, majd innen további 2 óra alatt a jég beszállásánál, immáron nyom nélkül, bő fél méteres hóban, meredekebb részeken. Az atlétikus felmenet után Csabi kezdte a mászást az első hosszal (WI 4+), majd én folytattam a másodikkal (WI 4) és Csabi fejezte be a harmadik, egyben kiszálló résszel (WI 4). A jég jó minőségű, kellő vastagságú és jól biztosítható volt. A kalauz WI 5-re adja a jeget, ezúttal nem éreztük ilyen nehéznek, nyilván vannak különbségek évek és évek között. A jég hossza kb. 100 m volt, egy hosszabb (szögekből épített standból) és egy rövidebb (2 Abalakov-ból) ereszkedéssel értünk újra a beszálláshoz. A mászás szűk 3 órát vett igénybe ereszkedéssel. Ezután gyors átöltözés és indultunk is lefelé, hogy minél tovább érjünk le világosban. Végül is 16:30-ra értünk le a kocsihoz, ekkor már erősen szürkületben. Innen Lysa Polana-ra vezetett a rövidke utunk, itt szálltunk meg a "mászófalas házban" 5€/fő/éj áron, szuper körülmények között. Az este folyamán megismerkedtünk egy nagyon szimpatikus varsói lengyel mászópárral (Rafal és barátnője), akik az egész hetet a Tátrában töltik, a jó időjárásból kifolyólag. Egy-két-három pálinka is bekerült a gyomorba, kellemes beszélgetéssel töltöttük az este hátralévő részét.
Reggeli indulás


 A Pozsonyi-jég

  A beszállásnál

 Közös fotó: Rafal és barátnője, valamint mi

(link)

Pihentető alvás után vasárnapra a Halas-tó (Morskie Oko) érintésével a Kazalnica-katlanban lévő - egy hétvégével korábban Sántha Gergő, Gyetvai Attila és csapatuk által mászott - Supersciek út alsó két jeges hosszát szerettük volna mászni. A felmenet itt is hosszú, a Halas-tóig bő 2 óra, innen pedig még egy óra, át a befagyott tavon, fel a tófalon a felső tóig, itt ismét át a befagyott tavon valamint fel egy meredek hómezőn. Felérve fújtunk egyet, rácsodálkoztunk a Kazalnica impozáns, áthajló, óriási falára, beöltöztünk és megbeszéltük a mászást: mivel szombaton Csabi mászott többet előre, így a felső hossz (WI 4+) nekem jutott (volna) és Csabié az alsó (WI 3). Csabi fel is mászott a standig (rozsdás szögek, régi kötélgyűrű, alulról lebiztosítva), sőt még tovább is ment egy rövid traverzen, hogy belenézzen a rossznak ígérkező, keskeny felszökésig ami a második hosszhoz vezetett. Sajnos itt a jég nagyon alá volt olvadva (befért mögé a karja), ütésre dongott és mikor megakasztotta a tömb teljesen instabillá vált. Ez volt az a pont ahol úgy ítélte meg, hogy kockázatos a tovább mászás (mellyel teljesen egyetértettem, kétség nem férhetett hozzá) és visszamászott a standig és leereszkedett. Az alsó hosszt én is megmásztam majd összepakoltunk és elindultunk lefelé. Sajnáltuk, de majd a következő szezonban visszatérünk és ismét megkíséreljük a mászását. Hosszú séta után - még mindig ragyogó időben - 6 körül értünk a szállás előtt lévő parkolóba a kocsinkhoz. 

 A Halas-tó a tófalról

 A jég

 Látszik az átmenet, a keskeny felszökés

 A rossz összekötő rész oldalról


 A Kazalnica (Vadorzó kilátó)

Naplemente a Barát-csúccsal (Mních), perspektíva csillagos ötös!!!

Kellemes két napot zártunk, a folytatásban egy egy napos, szezonzáró mászást tervezünk Csabival, a Jávor-völgy Kis-jégvölgy mellékvölgyének Marekov jegét szemeltük ki szombatra, amennyiben nem tör le a már kerülgető betegség, melyben a családom többi tagja már javában benne van.

Stay tuned...




2014. március 3., hétfő

Tavaszias dry-tooling

Itt a tavasz! Relatív csapadékos időjárás után nagyszerű időt jelzett a meteorológia vasárnapra. Csabi barátommal a Tátrába készültünk de ezt egy héttel el kellett halasztanunk. Ebből kifolyólag valamint, hogy a hétvége ne "vesszen kárba" kilátogattam a dry-tooling helyemre. Szokásos módon egyedül voltam és a megszokott utakat másztam. A Nagy-falra (20 m) 5 utat, D 4 - D 5 nehézségben, illetve a traverzemet oda-vissza egyben (32 m), illetve több variációt is D 7 - D 9 nehézségben. 3 órát voltam kint, ha el nem is fáradtam de sikerült egy jót mozogni a tavasz első sugaraiban, kellemes napsütésben, 14 fokban. 

Még 1-2 Tátra kint létet tervezek márciusra, aztán megkezdem a sziklamászós edzéseket és felkészülést. Jönnek az egy napos sportmászó akciók, egy időre el lehet majd felejteni a cipekedést és a vastag ruházatot is. Ennek is meg lesz a varázsa, még ha kisebb is az általam (is) imádott téli élet érzésnél, mászásoknál. Most először nem hagyom abba a dry-toolingos edzéseket és a mászásokat, az egész "szikla" szezonban végzek majd erre irányuló edzésmunkát (nyilván kevesebbet mint télen) és rosszabb időben, eső esetén is ez a műfaj fog szórakoztatni a sziklamászás mellett. 

Stay tuned...