Az első dry-tooling mászás a szezonban

Hála ennek a ragyogó - az ilyenkor megszokottól eltérő - időjárásnak, tegnap sort kerítettem egy jó kis dry-tooling mászásra a megszokott helyemen. Egyedül voltam, így a Nagy-falra és az áthajlás alatt lévő - a tavalyi évig számomra meghódítatlan - traverzre korlátozódtam. 11-re értem ki, ekkor telibe vágta a Nap a falat, melyre 6 utat másztam D4-6 nehézségben, majd az elmúlt év nagy projektjére a traverzre tértem át. Ez egy igen erősen áthajló, enyhén bal felé emelkedő bő 20 m hosszú út, kunsztokkal és pihenőhely nélkül. A nehézsége kb. D8+/9- körüli. Az utat egyben tavaly sikerült először átmásznom, az ezt megelőző években csak 2 részletben ment. Szezon eleje van, "mit veszíthetek" alapon vágtam neki az útnak amit sikerült elsőre átmásznom, sőt még visszafelé is a feléig. Magam is meglepődtem rajta, ami tavaly még határon ment most kellő tartalékkal, nagyobb erőlködés nélkül sikerült. Úgy látszik jót tett a bő másfél hónapos kényszer pihenő és a 3 hete tartó felkészülés is hozza az eredményeit. Messze még a december közepe, addig ezzel az elánnal végzem a felkészülésemet, hátha a tavalyihoz hasonlóan egy jól sikerülő szezonnak nézek elébe.

Bő 3 óra mászás után, még mindig csodálatos időben indultam haza. Összefutottam egy nagykőrösi túrázó párossal, akik a környéket barangolták, váltottunk néhány szót és ki-ki indult a saját útján.

Aki még mászik annak jó mászást, aki a szezon fáradalmait piheni annak jó pihenést, aki pedig a télre készül annak kitartást és jó felkészülést kívánok!

Stay tuned...

Szezon végi Tátra-túra

Régóta tervezgettük, hogy bejárjuk a Magas-Tátra keleti végét. Ez a rész - ami határos a Bélai-Tátrával - valahogy mindig kimaradt a szórásból, még nem sikerült ezt a rész bejárni korábban. Itt található az egyetlen menedékház amiben még nem voltam, a Plesnivec. Szép kis népes csapat formálódott, Janiék Egerből 4-en, mi pedig innen szintén 4-en vágtunk neki a kiszemelt túrának, ami Barlangligetről (Tatranska Kotlina) indult, a Kopa-hágón (Kopské sedlo) keresztül Javorinán (Tatranska Javorina) ért véget és a térképek 6 óra menetidőre írták. Krisztián barátommal megbeszéltük, hogy a Kopa-hágóig tartó részt erősen megnyomjuk, így edzéssé lényegítjük át a kényelmes túra első részét, majd a lemenetben kipihenjük az emelkedő "fáradalmait". Így is volt, a Plesnivec házig tartó részt amit a térkép 1,5 órára ír mi alig 50 perc alatt teljesítettük, itt kajáltunk egyet, bevártuk a többieket akik a menetidőt pontosan hozták. Innen a hágóig tartó 2 órás menetidőt mi 1 óra 10 percre faragtuk. Itt kellemes napfürdőzéssel múlatva az időt vártuk be a csapatot. Innen még 2,5 óra volt a lemenet Javorináig, ezt habár kellemes tempóban teljesítettük, így is hoztunk az időn egy jó fél órát. Itt a buszmegállóban megittunk egy-egy sört, majd busszal visszamentünk az autókhoz Barlangligetre. Hazafelé a Kauflandban toltunk még egy-egy kávét és útnak indultunk hazafelé. 21:30-ra értünk haza. Az időjárás pazar volt, kellemes napsütésben és meleg időben sikerült egy szuper jót túráznunk a Tátrának eddig még számunkra ismeretlen részén.

Képek:

Stay tuned...

D.I.Y. jégszerszámtartó Y-kantár

Minden bizonnyal sokaknak problémát okoz jégmászáskor - főleg kitett, nagy jegeken illetve kezdő jégmászóknál - a félelem, hogy leejti a szerszámát, szerszámait. A csuklóheveder már kiment a divatból, akadályozta is a mozgás folyékonyságát, főleg jégcsavarok elhelyezésekor, de többi esetben is igencsak visszavett a mászás élményéből. Az utóbbi években váltak népszerűvé az ún. Y-kantárok, melyek a beülő biztosító gyűrűjéhez kötve, túlsó végük a jégszerszámok markolatának aljához rögzítve hivatottak megakadályozni a fent nevezett problémát. A kereskedelmi forgalomban kapható Y-kantárok igencsak drágák, nehezek, többségük pedig nem oldja meg a kantár szárainak összetekeredését kézcserekor, kivétel a Black Diamond Spinner Leash, ami rendelkezik kipörgető szemmel a szárak találkozásánál. Az ára igencsak borsos, valamivel 15.000 Ft felett van. Jómagam úgy határoztam, hogy nem költöm el egy Tátra hosszú hétvégés mászás árát erre, így hát csináltam egyet jóval kisebb budget-ből.  

Alapanyagok:

- 2 db KONG mini karabiner (150 kg teherbírású) 2.000 Ft

- 2 db pici kábelkötegelő a karabinerek átfordulásának megakadályozására 20 Ft

- 3 m 4 mm átmérőjű zsinór 600 Ft

- 1 db 100 kg teherbírású kipörgetőszem (barkácsboltokban kapható) 200 Ft

- 1 db Singing Rock Dyneema köztes heveder 30 cm (a beülőhöz való átbújtatós rögzítéshez) 1.180 Ft

Összesen: 4.000 Ft

Az így elkészült kantár pontosan olyan hosszú, hogy a beülőtől az általam használt Black Diamond Fusion szerszámok akasztható tüskéjéig ér, kinyújtott kéz esetén. Leengedve sem ér a hágóvasak alkotta "veszélyzóna" közelébe. Összeforogni nem tud a kipörgető szemnek köszönhetően és 100 kg teherbírású, elméletileg kibírja a beleülést bár ezt én nem favorizálom, sportszerűtlen. Az ilyen kantárokat szigorúan tilos standként használni, kizárólag a szerszámok leejtésének megakadályozására szolgálhat. A szárai nem gumírozottak mint néhány "versenytársé", személy szerint nem is szeretem ezt a megoldást mert habár nem nehéz de kellemetlen erőkifejtéssel jár a kihúzása ütéskor és sokkal jobban belibben a gumi miatt. Nem utolsó sorba a súlya kb. fele egy gyári kantárénak (99g).

Képek:

Remélem segítettem ötletet adni, aki pedig jobban ragaszkodik a gyári megoldáshoz annak elérhető a Black Diamond Spinner Leash a Mormota Túraboltban. www.mormota.eu

Stay tuned...

Teszem a dolgom...

Stay tuned...

Vissza a kerékvágásba

Lassan helyére kerülnek a dolgok. Az utóbbi időben egy augusztusi ujj sérülés miatt pihent a mászás és az ezt célzó minden nemű edzésmunka. Helyette sokat kerékpároztam, edzettem az antagonista izmokat, sokat nyújtottam és jóval több időt sikerült a családommal töltenem a korábbiaknál. Sikerült 2 kg-tól megválnom az elmúlt másfél hónap alatt, ami nem válik hátrányomra. Ez az időszak kiváló volt a folytatás megtervezésére és szponzorvadászatra, amely két új támogató megjelenését kristályosította, az egyik sikerült a másik még folyamatban van. A folytatás...

Egy merőben új téli edzéstervvel indultam el a múlt hét pénteken. Több új gyakorlattal, színesebb gyakorlatokkal próbálok meg felkészülni a téli szezonra. A mászófalamra felkerültek a dry-tooling akasztások, így az edzések jégszerszámmal folynak. Nem is tervezem egyenlőre a puszta kézzel történő edzéseket, hagyok időt a sérült ujjamnak megerősödni és november közepén fogok hozzá a szabad kézzel történő edzésekhez. Az első kinti dry-toolingozást október végére tervezem, kell egy kis idő, hogy utol érjem magam a kihagyás után, valamint szokjam a szerszámokat és a mozgást.

Korábban, egy szebb WI 5+ -ban

Van néhány "ütősebb" téli tervem és sok "teljesíthetőbb" projekt is. A nehezebb dolgokhoz elsősorban a körülményeknek kell ideálisnak lenni, időjárás, jég állapotok, jó forma, de a teljesíthetőbb projektek minden bizonnyal "jó tél" függőek. Egy hosszabb(4-5 napos) és több hosszú hétvégés(2-3 napos) Magas-Tátra túra van kilátásban, valamint két Osztrák túra, egy hosszú(bő egy hét) és egy hosszú hétvégés(4 nap). Ezek igazából csak a jég viszonyok függvényei, a technikai és anyagi feltételek biztosítottak, hála a támogatóimnak. Tavasszal pedig Chamonix...messze van még, kár róla érdemben beszélni...

Addig is munka, munka és munka. Remélem meghozza a gyümölcsét a sok befektetett energia és idő. Időközben a Lokit-tal is folynak az új cipő fejlesztései, a hágóvas már meg van, a koncepció is kész, készül a prototípus. 

Stay tuned...