2011. szeptember 26., hétfő

Vörös-torony, Motyka

Lassan közeledik a szezon vége, úgy döntöttünk Kamenyiczki Jani barátommal, hogy kihasználjuk a hosszú ideje frappáns időjárás ablakot és mászunk még egyet a Magas-Tátrában. Mindkettőnknek van egy listája amire a tervezett mászások, utak vannak felírva...a Vörös-torony Masek - útja mindkettőnk listáján szerepelt(erre a falra összesen 3 út szerepel a terveim között, Masek VI, Motyka V, Vsedko poriadku VII-). El is határoztuk, hogy vasárnap kimegyünk és nekiesünk a kiszemelt áldozatnak. A Vörös-torony mászását általában 2 napos túra keretein belül szokták mászni a hosszú megközelítés miatt(vannak szuper bivakhelyek), mi egy nap alatt terveztük, tisztában léve a paraméterekkel. A forgatókönyv a szokásos módon zajlott, korai indulás elérve a 7:30-kor rajtoló első felvonót. Így is történt, felmentünk az első felvonóval, 7:40 kor indultunk neki soha véget nem érő túránknak a Tarajkáról. Közepesen erős tempóban - egy teát beiktatva a Hosszú-tavi házban - 3 óra alatt értünk fel a beszállásig ami kifejezetten jónak mondható. Az idő ragyogó volt, hét ágra sütött a nap, meg sem mozdult a levegő, végig aláöltözetben lehetett mászni. Gyors kaja, beöltözés és bemelegítés után neki is vágtunk a Masek kínálta kihívásoknak. A mászást Jani kezdte, könnyebb lépéseken át jutott el az út kulcshelyéhez ami mindjárt az első hossz második felében volt. Ez egy kb. 4 m-es áthajló táblácskával indult és egy markáns sarok-repedésben folytatódott. Itt jött a gubanc!!! Ez a szakasz teljes mértékben biztosíthatatlan volt, sehol egy szög, de még csak hely sem bármiféle biztosítópont elhelyezésére! Beforrt repedés mindenütt. Technikailag nem tűnt nehéznek viszont cca. 10-12 métert kellet volna felmászni egy beforrt repedést tartalmazó bevágásban úgy, hogy a tetején volt egy öreg, rozsdás szög, addig és azután végképp semmi. De még csak berakni sem lehetett semmit!!! Végül is úgy döntöttünk, hogy nem kísértjük a sorsot és lejövünk megelőzve egy kétes szituációt és egy esetleges balesetet. Nem tettünk le végleg az útról...legközelebb egy fúrógéppel és néhány nittel felfegyverkezve térünk vissza és rendbe tesszük itt ezt a kulcsrészt mert annyira szép ez az út, javítunk a népszerűségén és a biztonságán. Lejöttünk és mivel kint voltunk és előttünk volt még a nap Jani felajánlotta, hogy másszuk meg a Motyka-utat. Ő már mászta, nekem pedig szerepelt a tervezett utak között így éppen kapóra jött.

A Motyka-út a fal legnépszerűbb útja, 6,5 hossz, elején tábla majd bevágás mászás, egyértelmű, jól biztosítható, 2 pontos standokkal ellátott, kitett, gyönyörű, fenomenális, csodaszép élménymászás. Minden pénzt megér!!! Tavaly pont ilyentájt másztuk a szomszédos Hegyes-torony Motyka útját ami hasonló gyönyörű út, mint jellemzően a Motyka utak.

A Masek-malőr végett kicsit megkésve 14:00-kor szálltunk be a Motykába, előttünk-utánunk senki, idő még mindig csodás. Jó tempóban haladtunk. Az első két hossz táblamászás, természetes, jég marta fogásokon. A harmadik hossz tartogatta a kulcsrészt, egy átmenetet egy bevágásba és ott tovább fel teljesen a csúcsig követve az említett bevágás-rendszert. Jó tempóban 2 óra 40 perc alatt értünk fel a csúcsra. Összeszedtük a köteleket, csináltunk pár csúcsfotót és elindultunk lefelé eleinte kitett gerincen majd egy kőtörmelékes kuloárban a Vörös-torony-hágóig, onnan pedig a beszállásig a sárga jelzésű turistaúton. 17:45-re értünk vissza a cuccokhoz. Összepakoltunk, haraptunk valamit és tűzés lefelé. Itt-ott rövidítgetve haladós tempóban mentünk lefelé, később előkerültek a fejlámpák. Már a Nagyszalóki-csúcs Birkenmajer-pillére előtt tartottunk mikor a korom-sötétben utólértünk egy túrázó lányt aki lámpa nélkül, esve-kelve próbált lejutni...sikertelenül. Megelőztük majd pár 10 métert haladva hallottuk, hogy nagyot esik, bevártuk és "én előtte Jani mögötte" formációban lekísértük egészen Ótátrafüredig, amit végig ismételgetve nem győzött megköszönni. Lent egy kézfogással elbúcsúztunk a kishíján komoly bajba jutott leányzótól. 20:40-re értünk az autóhoz. A pizzériában bevertünk még egy pizzát és egy nagy Kofolát és nekiindultunk a hazaútnak ami 3 órát vett igénybe. 1:00-ra értem haza, Jani Egerbe 2:00-re.

Szuper nap volt, egyáltalán nem voltam elkeseredve a Masek miatt, örültem a Motyka által nyújtott sikernek és szépségeknek.

Képek:

                                                            Hegyes-torony, Vörös-torony

                                                                     Vörös-torony

                                                          A Masek-út a nyitott bevágásban

                                                                     A második hossz

                                                                Motyka második hossz

                                                                    A második stand

                                                                  Érezhető a kitettség

                                                            Feljebb a bevágás-rendszerben

                                                                          Utolsó stand







                                                            A Téry-ház és a Sárga-fal

                                                       A közép-orom és a Katalin-platni

                                                  Mászók szemben a másik Motykában


Jó szezont másztunk, zártunk. Október a pihenésé lesz, kipihenjük az év fáradalmait. Novembertől viszont beindul a felkészülés a téli mászásokra, rengeteg terv már ami a jégmászást illeti, főleg nehezebbek amik igencsak "vallatják a parasztot". Lesz mit aprítani a tejbe...:-)

Kitartást Barátaim, jó pihenést mindenkinek!

Stay tuned...

2011. szeptember 22., csütörtök

Hétvégén újra Tátra!

Egy hét kihagyás után újra a Tátra a cél vasárnap. Ezúttal a Vörös-torony Masek-bevágása a kiszemelt "préda". Az út 4 kötélhossz, egy kitett bevágásban vezet erős VI -ért. Biztos szép út lesz. Érdekesség, hogy mindezt 1 napban szeretnénk megcsinálni. Bunkómód fárasztó lesz...:-)



Mindenkinek jó mászást a közelgő hétvégére!

Stay tuned...

2011. szeptember 12., hétfő

Új út nyitása a Liptói-toronyra(Kozia stena)

Az egész 2009 nyarán kezdődött amikor Vigh Krisztián és Sótér Zsolti társaságában másztunk egy szuper utat a Furkota-völgyben lévő, délkeleti fekvésű Osztrá-toronyra, a Jobb szélső pillért(V). Ekkor ragadta meg a figyelmemet a mellette lévő - az Osztrá-toronynál jóval magasabb - fal, a Liptói-torony fala. Ragyogó napsütésben díszelgett a csodaszép kompakt zárótáblája, melyről kiderült még nem vezetett mászóút rajta, még nem mászta korábban senki, legalábbis erről nincs semmiféle írásos feljegyzés. Szóval egy új(saját) út nyitása mindig is piszkálta a fantáziámat. Az, hogy ez most így alakult a véletlen műve...és az isteni szerencséé. Nade ne rohanjunk ennyire előre...

Csodaszép időjárást ígért a meteorológia vasárnapra. Folytak az egyeztetések. Végül is összejöttünk egy autóra, Vígh Krisztián, Kamenyiczki János, Számel Balázs és jómagam. Az első kettő úriember a Késmárki-csúcs nem jelentéktelen Krissák-platni útját nézték ki maguknak, mi Balázzsal eredeti tervünkhöz ragaszkodva a Liptói-toronyra néztük ki a Bal szélső pillért V-ösért. Lévén délkeleti a fal egész délelőt veri a Nap, gondoltuk nem fogunk fázni. Reggel szokásosan korán indultunk, kitettük a "királyi párost" Tátralomnicon majd sietve indultunk a Csorba-tavi Szoliszkó felvonóhoz. Felrobogtunk, majd egy kellemes 1 órás sétával a fal alatt voltunk. Ekkor már láttuk, fürtökben lógtak a standokból a mászók, valamint jópáran még a köveken napoztak várva a beszállásra. A választott utunkban két páros tevékenykedett, egyik már nagyon fönt, a másik épp akkor szállt be. Ekkor villant be az út nyitás ötlete...bár Balázzsal ezt még nem közöltem. Neki is láttunk. Az első hossz (IV+)egy bevágásban indult majd balra egy táblán kellett kimászni jobbra a falra ahol ismét egy kisebb bevágásban kellett az első standig eljutni egy nagyobb tábla alatti párkányra(50m), itt stand 3 ékből és egy kisebb friendből. A második hossz (V) a tábla rendszer volt a tetején egy jobbos traverzzel ki egy bevágásba, ott fel egy 40 cm széles párkányra, itt a 2. stand, 2 ékből és 2 friendből egy vízstintes repedésben(45m). Innen a harmdik hossz jött, egy jobbra traverz majd fel egy bevágásban(IV) utána balra keresztezve egy füves párkányt(III), itt egy öböl-szerű standhely jött egy jobbra felfelé harántoló áthajlás alatt. Stand 1 120-as kötélgyűrűből átkötve egy gigantikus tömböt(25m). A harmadik hossz eleje közös volt az eredetileg kinézett úttal a Bal szélső pillérrel ami a füves párkányom jobbra ment. Innen jött a negyedik, egyben a legszebb, leghosszabb és az egyik legnehezebb hossz, ami táblákon vezettett jellegzetes jég formálta formákkal, reibungokkal, kisebb áthajlásokkal(55m) egy párkányra ahol a stand az egyetlen jobbra felfelé harántoló repedésben elhelyezett 3 nagyobb friendből állt. Innen még egy, az ötödik hossz(40m) jött a csodás zárótábla(V+), déli fekvéssel; ez a standtól balra traverzzel indult, egy bevágás után értem el a tábla alját ahol egy nagy párkányról indult az út legszebb része. A zárótábla 25 m magas volt, enyhén dőlt befelé(80 fok), biztosítani csakis a legkisebb friendekkel lehetett(0.25-0.75, nem árt duplán vinni), újjrepedés-szerű volt ahol a repedések jobbra felfelé tartottak megnehezítve a lépéstechnikát. A tábla végén volt még egy gerinc rész 5-8 m és onnan ki balra a kiszálló és egyben lejöveti kuloárba.Itt szuper stand egy homokórából, egy nagy ékből és egy 2-es Camalotból. Atom biztos. Innen egy hosszt kell ereszkedni a túlsó völgy felé egy széles kuloárban, majd át traverzálni az Osztrá-toronyra és onnan a Kis-nyeregbe, ahonnan 30 perc alatt lehet lejutni ösvényen a beszálláshoz. Lejövet mindösszesen 1 óra a beszállásig.

Az út 5 kötélhossz lett, V+ nehézségű, jól - főként friendekkel - biztosítható, kényelmes standhelyekkel, 6 óra mászóidővel. A mászásnak semmiféle nyomát nem lehetett látni, jellegzetesen mohás volt a kőzet. Az út jellemzően technikás, tájékozódás az útban könnyű. Élménymászás! Ajánlom minden kedves mászóbarátomnak szeretettel!

A fényképek, a falrajz és a falfénykép megküldésre kerültek a tatry.nfo.sk és a hivatalos kalauz szerkesztőinek Marián Bobovcák-nak és Marián Jacina-nak akik vélhetően felrakják majd a honlapra a dokumentumokat. Remélem mihamarabb bejegyzik ezt az új út nyitást!

Az út hivatalos neve: Herczeg - Számel, Herczeg G. - Számel B., 2011.09.11., V+, 6 óra

                                                                    http://www.tatry.nfo.sk/

                                                                  http://www.tatry.nfo.sk/

A túra későn ért véget, 9:30-ra értünk vissza az autóhoz. Ezután felvettük Krisztiánt és Janit akik időközben átjöttek Ótátrafüredre pizzázni egyet. Nekik nem volt szerencséjük az időjárással, végig felhőben másztak. Éjjel 2-re értem haza. Szuper nap volt!

Sajnos a fotózás nyűg ilyenkor a folyamatos figyelem miatt, azért lőttünk pár képet:


                                                                       A fal távolról

                                                                          Közelről

                                                                            A fal alja

                                                                        A  beszállás

                                                                          Jómagam

                                                                              Balázs

                                                                       A zárótábla

                                                                Balázs érkezik...

                                                                        ...és kiszáll

                                                  Lejöveti traverz az Osztrá-torony oldalában

                                                                   Lejöveti ösvény

                                                                     A Furkota-völgy

                                                                 Egy kis séta a tóig

Jó lenne ha úgy alakulna, hogy ki tudnánk még egyszer(kétszer) menni ebben a hónapban és mászni valami szépet. Csak az időjárás függvénye...

Jó mászást mindenkinek!

Stay tuned...

2011. szeptember 8., csütörtök

Nittpályázat 2011

Elbírálásra kerültek a beadott Nittpályázati anyagok, a Salgótarjáni Hegymászó Club megnyerte 100%-ban az igényelt nitteket és standokat!!! Így tehát Kis-csókakő és Báránykő teljes egészében fel lesz újítva, újra lesznek építve azok az utak melyekre a 2008 nyarán lévő nitteléskor nem került sor. Szinte minden út biztonsággal mászható lesz, gondolok itt néhány méltatlanul elfeledett  "régi" falrészre és útra egyaránt. Ahogy megkapjuk a biztosítópontokat a lehető leghamarabb megkezdjük a beépítésüket.

Stay tuned...

2011. szeptember 7., szerda

Vasárnap újra Tátra !!!

Reméljük az időjárás a mi oldalunkon áll majd, egyenlőre úgy néz ki, hogy vasárnap jó idő lesz. Csapatunk egyet... :-)

Stay tuned...

2011. szeptember 4., vasárnap

Ostrva Galéria, Dieska-Halas-Marek, VII-

Vannak a mászó életében olyan utak melyeket jellegük, szépségük és a sok pozitív visszajelzés miatt igen korán kinéz magának viszont a megmászására várni kell, mert még nem áll készen akár technikailag, akár mentálisan, esetleg fizikailag. Az Osztreva Dieska útja számomra pont egy ilyen út volt...ezidáig. Az út az Oszterva középső tömbjének bal felén egy teljesen függőleges bevágás rendszerben vezet, nem túl hosszú(120m) viszont igen kitett mászással kecsegtetett. 5 rövid hossz, standokkal, itt-ott régi szögekkel. Hét végére kifogástalan időjárást ígért a meteorológia, eljött tehát az idő...

Már egy ideje vadászom a mászópartnert erre az útra, Jani már mászta, Krisztián épp nem tudott hazajönni, Brezó és Balázs sem ért rá, Gabi pedig...mire kezdett teljesen kilátástalannak tűnni a dolog, már mindenki lemondta, megcsörrent a telefon. Somoskői Gabi volt és kérdezte mászunk-e a hétvégén mert Ő épp itthon lesz. Felvetettem neki az ötletet, mi lenne ha élete első nagyfalas útja pont egy szép, nehéz mászás lenne. Ő - bízva az ízlésemben -  egyből igent mondott...MEGVAN TEHÁT A PARTNER!!!

Lévén a fal nyugati fekvésű - délután éri a nap - és nem hosszú a beszállása(1 óra) nem indultunk korán. Reggel 7-re mentem a kollégáért és röpke 2 óra alatt már a Poprádi-tavi parkolóban csengettük az 5,3 €-s parkolójegyet. Itt kiválogattuk és összepakoltuk a felszerelést majd kifejezetten kényelmes tempóban megkezdtük a felmenetet. Rengeteg volt a turista, hömpölygött a tömeg felfelé a műúton. Gondoltam is, hogy biztosan várnunk kell a fal alatt mert sokan lesznek az útban. Elértük a Jelképes-temetőt, itt jobbra fordulván, átvágva a temetőn értük el a kőlefolyást ami a falig vezet. Mindig furcsa érzés tör rám mikor a temetőn átkelek, elhunyt hegymászók emléktáblái kötött kanyarog az ösvény a fal felé. Ahogy a kőlefolyáshoz értünk láttuk, hogy nincs senki az útban és a beszállásnál sem. Rajtunk kívül mindössze 2 parti volt, egyik már a falban másik pedig velünk jött fel - egy komáromi, magyar páros akik a Hal'ková utat(VIII, végig nittelt) szemelték ki maguknak. Felérve a szokásos kajálás, kipakolás, beöltözés és bemelegítés jött. Ezzel sem siettünk, vártuk, hogy a Napocska előbújjon. Végül is pontban délben kezdtem meg az első hossz mászását...

Az első hossz volt a legkönnyebb és legtagoltabb, egy jellegzetes fenyő mellett kell elmászni, ki egy füves párkányra IV-ért. A füves párkányon balra fent, két fehér és elkorhadt fánál van az első stand. Innen jön a második hossz, az első nehezebb rész, egy tölcsérszerűen szűkülő bevágás(VI) ami egyértelmű viszont nem túl kényelmes mozdulatokat tartogatott. Ebben kellett felmászni kb 10-12 métert majd a nittnél ki balra egy jellegzetes párkány-szerű formára onnan pedig könyebb terepen(IV+) balra fel a standig ami egy kisebb fenyő mellett volt egy párkányon. Innen jött az út legszebb része - harmadik hossz - alul egy gyönyörű repedésben(IV+) ami kivezetett egy jobbra felfelé harántoló reibung táblára(VI-). Itt jött egy technikásabb rész, a reibung táblát lépve és egy újj-repedést fogva kellett jobbra felfelé haladni egy áthajlásig ahol volt egy határozatlan fogásból való nagy nyúlás az áthajlásban egy nagyobb fogásért(VI-), innen pedig egy könyebb rész(III+) a 3. standig ami egy nagyobb és kényelmesebb párkányon volt. Innen már jól látszott az út védjegye és egyben kulcsrésze a sarok-repedés/bevágás. A negyedik hossz a standtól bal felé indult egy kisebb reibung táblán, kis fogásokon be a repedés alá. Itt volt két öreg szög. Ezeket megakasztva feljebb másztam egy erős V-ös részen, itt volt az utoló "pihenő" pont a nehéz rész előtt. Itt beraktam egy bomba friendet, majd benézve a repedésbe láttam egy beszakadt friendet(!) aminek csak a feje volt bent, a szára ki volt szakadva(!). Jó mentális lökés egy ilyen szakasz előtt.:-) Vettem két mély levegőt és nekivágtam a végig piaz technikát igénylő repedésnek(VII-). Nagyjából 5-6 métert haladva - jól elhagyva az utolsó friendet - elértem a jobbra elhelyezett nitett amit remegve meg is akasztottam, majd felette fél méterre lévő gyűrűs szöget is. Innen balra már elértem a kiszálló fogást ami egy nagy párkány volt balra a bevágástól. Itt még pár métert mentem a 4. standig könnyű terepen. Az út veleje megvolt, innen még jött egy rövid  kiszálló hossz, egy balra traverz, majd fel a standig(III). Innen két hossz ereszkedéssel értük el a beszállást ahol szívből gratuláltunk egymásnak. Ki kell emelnem Gabi teljesítményét aki élete első és nem is könnyű nagyfalas útját hiba nélkül teljesítette! Nagy kő esett le a szívemről... Az út megmászása ereszkedéssel 2,5 órát vett igénybe.

Volt még időnk és végigsétáltunk a fal alatt, szemezgettünk a szebbnél szebb utak közül. Az idő is csodálatos volt. Bevártuk a másik magyar partit akik már ereszkedtek az útból. Ezután élménycsere és öszepakolás jött, majd elindultunk lefelé. Hamar leértünk a kocsihoz, hamar - szinte még világosban - hazaértünk. Kellemes nap volt, ismét egy "álomút" került be a megmászottak közé. Nagyon megkönnyebbültem...

                                                           Az Oszterva középső bástyája

                                                            Az utunk telibe középen

                                                                    A 2. standból

                                                                           Indulás...

                                                                          Bekötök...

                                                                       A 2. stand

                                                                             Gabi

                                                               Jómagam a 3. standban

Szintén...

                                                                A kulcsrész VII- -ért

                                                                    Indul a mandula

                                                             Nem könnyű mozdulatok

                                                            A Poprádi-tó a falból

                                                                   Ereszkedünk

                                                      Az Oszterva a délutáni napsütésben

Következő tervünk a Lengyel-Tátrában lévő Mních(Barát)-csúcsra vezető Sprezyna-út VII- -ért, viszont ez az út végig nittelt. Reméljük összejön még 2 túta ebben a szezonban.

Kitartás mindenkinek, másszatok!!!

Stay tuned...